Ugrás a fő tartalomra

Reggelig...

Az élethosszig tartó tanulás nálam most reggeli tartóra cserélődik. Azt gondoltam, hogy abbahagyom, de nem tudom egyenlőre abbahagyni. Megvan ennek a távtanulásnak az az előnye, hogy én osztom be az időmet, de nekem ez amennyire előny legalább annyira hátrány is.
Szóval olvasom a web2-es e-tanulást, (én még a web1-hez tartozva tanultam) és azt veszem észre, hogy ez az amit én most aktívan gyakorlok. Nagyszerű dolog, hogy nem csak olvasom hanem a gyakorlatban egyből ki is próbálom.
Azok az elvárások, amelyeket a web2-vel szemben támasztanak: nyitottság, részvétel, motiváció, visszacsatolás és értékelés ebben arendszerben (moodle) véleményem szerint teljesen megvalósul. Tetszik az a megoldási mód, hogy a "tananyag" nem követ merev határokat, lehetőséget kapunk arra, hogy a tanulási folyamat alatt kitekintgessünk más területre is, és a problémát más szemszögből is meg tudjuk vizsgálni (vagy legalábbis megismerni). Ez szerintem a nyitottságot teljes mértékben magvalósítja.
Számomra újdonságnak számít az a megoldás itt az interneten, hogy a tanulási folyamatban számítanak a véleményemre (még talán figyelembe is veszik azt), sőt lehetőséget kapok arra, hogy a saját tudásomat megoszthassam másokkal. Tudom milyen élményt jelent az a diákoknak is amikor pl. csoportban dolgozva az egyik tanuló a másiknak tud segíteni (tanítja a társát). Azért is hasznos ez a lehetőség, amikor eltérő képességű tanulók körében szeretnénk az egyéni ütemű tanulási lehetőséget biztosítani. Itt van arra mód, hogy plusz információkkal elégítsük ki az érdeklődő tanulók "étvágyát", míg a lemaradó, lassabban haladó tanulóknak sem kell "szégyenkezniük" a hiányosságaik miatt. Azt gondolom, már ez magában hordoz olyan motivációt, hogy a részt vevő tanulók maguk törekszenek arra, hogy ebbe a tanulási környezet részt vegyenek (magamról tudom, hogy ha nincs is időm tanulni, arra mindig szakítok időt, hogy a blog bejegyzéseken átfussak), kapcsolatba lépjenek egymásssal, vagyis megtegyék az első lépéseket egy újonnan kialakuló közösség megalakításához.
Számomra nagyon fontos, hogy a fejlődésem nyomon követhető, szinte azonnali visszejelzést kapok eddigi munkámról, de ha lemaradok, vagy a fonalat elvesztettem, akkor is van lehetőségem, hogy visszatérjek arra a pontra. Jó lehetőség ebben a rendszerben, hogy a tanulók is lehetőséget kapnak arra, hogy elmondják a véleményüket a tanulási folyamatról, módszerekről.
Lehetőséget kellene minden intézménynek teremtenie arra, hogy a diákjai döntsenek arról, hogy kívánják-e használni ezt a tanulási módszert (e-learning). Pedagógus hatáskör?

Megjegyzések

  1. Jó kérdést feszegetsz... Nekem nagyon tetszik ez a tanulási forma, attól függetlenül, hogy jellemzően kinyomtatom mindazt, amit el szeretnék olvasni. De a folyamatos visszajelzés szárnyakat ad!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elektronikus könyvtár...

Az elektronikus könyvtárba látogattam, megkerestem Kulcsár Zsolt tanulmányát (sőt már olvasgatom is, nem mondom, hogy könnyen emésztem, de átrágom magam rajta). Nem is erről, hanem a könyvtárról, mint a tanulást segítő "eszközről" ejtenék néhány gondolatot. Nem tudom, mennyire népszerű a fiatalok körében ez az oldal (az én diákjaim egyike sem jelölte meg, hogy ajánlaná valakinek), de én mindenképpen megtenném, hogy búvárkodjanak benne. Amikor az iskolában készültünk a népmese napjára, innen ajánlottunk a gyerekenek könyvet, és a kitűzött feladatokat csak akkor tudták megoldani, ha ellátogattak erre az oldalra. Biztosan tudom, hogy akkor meglátogatták, de azóta... Azt gondolom, hogy még mindig jobban szeretünk papír alapú dokumenteket olvasni (magamból kiindulva), a gyerekek esetében is látom, hogy inkább kinyomtatják a szükséges részeket, ha olvasniuk kell (persze egyre kevesebbet, legalábbis kötelezőt). Én nem is szeretem ezt a "kötelező" megjelölést -bocsánat a ma...

Üzenőfal létrehozása

Próbálkozom ezekkel a web 2-es eszközökkel, és ahogy belemélyedek egyre jobban megtetszenek. Azt a baj, hogy amikor a negyedik - ötödik eszközt használom, az elsőket már el is felejtettem. Jól van ez így? Saját tanítási gyakorlatomban csak fokozatosan (pl. egy darabig kizárólag csak egyet - kettőt használnék) vezetném be. A gondolattérkép és az üzenőfal tünik számomra a legalkalmasabbnak a mindennapi használatra. Aztán majd lassan tovább. Nem akarok elveszni a sűrű rengetegbe. Üzenőfalam jelen állapotában így néz ki: http://www.protopage.com/vasarhelyi Ezt látjátok, ha klikkeltek

Feladatleadás

Megint kések a határidős feladatom leadásával, pedig nagyon igyekszem (mentségemre legyen mondva, hogy "csak 2 nap a csúszásom"). A tanfolyami aktivitásomat kellne bemutatnom, az eltelt 4-5 hét alatt (már ennyi ideje dolgozunk közösen, hogy repül az idő!). Szóval szerintem dolgoztam keményen (persze lehetett volna még szorosabban is beosztani az időt) - nagyon nehéz a saját időbeosztásom alapján gazdálkodni az idővel és a tananyaggal. A tevékenykedéseimet összefoglaltam egy dokumentumban, melyet most itt teszek közzé. http://docs.google.com/Doc?id=ddqn34dm_4sq5xxkgs