Készen lettem a diákjaimnak a kérdőívre adott válaszainak elemzésével, mostmár hozzákezdhetek a következőhöz.
A csoportfeladattal kapcsolatban a csoportfórumban már írtam. Nagyon ügyesen összefogják Juditék a feladat megoldását. Nem nagyon látom még a végkifejletet, mert hát csak össze kell majd valakinek ezt az egészet egy gombóccá gyúrni.
A csoportfeladattal kapcsolatban a csoportfórumban már írtam. Nagyon ügyesen összefogják Juditék a feladat megoldását. Nem nagyon látom még a végkifejletet, mert hát csak össze kell majd valakinek ezt az egészet egy gombóccá gyúrni.
Összeszedem a gondolataimat és leírom:
Milyen tanulási szokásokkal jellemezhető a mai magyar iskolás (13-18 éves) korosztály?
Az általam vizsgát korosztály a mindennapi tanulásuk során nem használja az internetet. Leginkább a tankönyvre és a tanár által készen nyújtott vázlatokra hagyatkoznak. Leginkább az írásbeli feladatok megoldására szorítkoznak. Tananyagon kívül, gyűjtőmunka során aktívan használják az interneten fellelhető anyagokat.
Ismerjük-e internetezési szokásaikat?
Tanulóim internetezési szokásainak megismerésében a kérdőív kitöltetése nagy segítségemre volt. Előzetes ismeretem azért természetesen volt, ha nem is ilyen konkrétumokban (egy-egy beszélgetés során kiderülnek olyan dolgok, amelyek engednek következtetni). Mindenképpen meglepett a netezéssel töltött magas óraszám (4-6 óra), és az egyének webes megjelenésének hiánya (egyéni weblap, blog). Minden diákom tagja valamely közösségi oldalnak, leginkább többnek is (myvip és az iwiw), és sportot űznek abból, hogy kinek hány ismerőse van. Egymás közötti kommunikációban előszeretettel használják az msn-t, akár egyik teremből a másikba való beszélgetésük során is. Az internetet leginkább az őket érdeklő zene, videó nézegetésére, letöltésre használják leginkább.
Mennyire fontosak számukra a virtuális közösségek?
Fontos szerepet tölt be életükbe a virtuális közösség(ek), amelyekhez tartoznak. Egzisztenciális kérdést képesek abból kreálni kinek mennyi ismerőse van (népszerűségi index). Figyelnek az egymástól kapott megjegyzésekre, javaslatokra. Ez a közösség az ahol nem felejtkeznek el a névnapjáról, a szülinapjáról, és ahol a felmerülő problémájára „segítséget„ kap. Azt gondolom, hogy olyan hely a diákok számára, ahol kibontakoztathatják, megjeleníthetik magukat.
Rájuk is igaz az, hogy „folyton be vannak kapcsolva?”
A diákjaim többsége, ha teheti folyamatosan a neten lóg. Amikor hazaérnek a suliból, bekapcsolják egyből a gépet, és egyéb tevékenységük közben is folyamatosan bekapcsolt állapotban vannak. Folyamatosan figyelik ki van fenn, kivel lehet beszélgetni. Sajnos a szülői kontroll gyenge, sok esetben hiányzik.
Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani? Vannak erre eszközeink, módszereink, ötleteink?
Én azt gondolom, hogy eddig is sokat használtam a számítógépet (persze azért lehet fokozni), de most már azért látom, hogy sok más területen is lehetne, mint eddig tettem. Azt gondolom (Judittal egyetértve), hogy azt a sok aktualitását vesztett dolgot amivel a gyerekekkel szeretnék megismertetni sok esetben nem megy másként mint szemléltetni és szemléltetni. Erre kiválóan alkalmas a számítógép.
Ötletet én már innen sokat merítettem: -közös blog készítése (osztályok, csoportok), melyek bizonyos témák köré szerveződnek, itt mindenki hozzá tudja pakolni önmagát.-jelenleg is alkalmazzuk a projektmunkában készült videók készítését (média témakörben)-e-mailos kapcsolattartás a diákokkal (feladatok küldése és így kapom vissza a megoldásokat is)-pályaválasztás során önismereti, pályaválasztási tesztek kitöltése, foglalkozások megtekintése (e-pálya, necc…)-nagyon alkalmazhatónak tartom egy-egy téma előkészítésénél az üzenőfal használatát-lemaradt tanulóknak alsóbb évfolyamon felzárkózásra használható matematikai programok alkalmazása (matematika)-tananyag prezentálása (matematika)-matematikai oktatóprogramok használata (mano sorozat, netmatek, geogebra…)
Azt hiszem nem vagyunk eléggé motiváltak a számítógép használatára tanórán. Jó motiváció, ha a diáktól azt halljuk „Kati néni órája sokkal jobb volt, mert ott számítógéppel/aktív táblával….dolgozhattunk”
Az általam vizsgát korosztály a mindennapi tanulásuk során nem használja az internetet. Leginkább a tankönyvre és a tanár által készen nyújtott vázlatokra hagyatkoznak. Leginkább az írásbeli feladatok megoldására szorítkoznak. Tananyagon kívül, gyűjtőmunka során aktívan használják az interneten fellelhető anyagokat.
Ismerjük-e internetezési szokásaikat?
Tanulóim internetezési szokásainak megismerésében a kérdőív kitöltetése nagy segítségemre volt. Előzetes ismeretem azért természetesen volt, ha nem is ilyen konkrétumokban (egy-egy beszélgetés során kiderülnek olyan dolgok, amelyek engednek következtetni). Mindenképpen meglepett a netezéssel töltött magas óraszám (4-6 óra), és az egyének webes megjelenésének hiánya (egyéni weblap, blog). Minden diákom tagja valamely közösségi oldalnak, leginkább többnek is (myvip és az iwiw), és sportot űznek abból, hogy kinek hány ismerőse van. Egymás közötti kommunikációban előszeretettel használják az msn-t, akár egyik teremből a másikba való beszélgetésük során is. Az internetet leginkább az őket érdeklő zene, videó nézegetésére, letöltésre használják leginkább.
Mennyire fontosak számukra a virtuális közösségek?
Fontos szerepet tölt be életükbe a virtuális közösség(ek), amelyekhez tartoznak. Egzisztenciális kérdést képesek abból kreálni kinek mennyi ismerőse van (népszerűségi index). Figyelnek az egymástól kapott megjegyzésekre, javaslatokra. Ez a közösség az ahol nem felejtkeznek el a névnapjáról, a szülinapjáról, és ahol a felmerülő problémájára „segítséget„ kap. Azt gondolom, hogy olyan hely a diákok számára, ahol kibontakoztathatják, megjeleníthetik magukat.
Rájuk is igaz az, hogy „folyton be vannak kapcsolva?”
A diákjaim többsége, ha teheti folyamatosan a neten lóg. Amikor hazaérnek a suliból, bekapcsolják egyből a gépet, és egyéb tevékenységük közben is folyamatosan bekapcsolt állapotban vannak. Folyamatosan figyelik ki van fenn, kivel lehet beszélgetni. Sajnos a szülői kontroll gyenge, sok esetben hiányzik.
Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani? Vannak erre eszközeink, módszereink, ötleteink?
Én azt gondolom, hogy eddig is sokat használtam a számítógépet (persze azért lehet fokozni), de most már azért látom, hogy sok más területen is lehetne, mint eddig tettem. Azt gondolom (Judittal egyetértve), hogy azt a sok aktualitását vesztett dolgot amivel a gyerekekkel szeretnék megismertetni sok esetben nem megy másként mint szemléltetni és szemléltetni. Erre kiválóan alkalmas a számítógép.
Ötletet én már innen sokat merítettem: -közös blog készítése (osztályok, csoportok), melyek bizonyos témák köré szerveződnek, itt mindenki hozzá tudja pakolni önmagát.-jelenleg is alkalmazzuk a projektmunkában készült videók készítését (média témakörben)-e-mailos kapcsolattartás a diákokkal (feladatok küldése és így kapom vissza a megoldásokat is)-pályaválasztás során önismereti, pályaválasztási tesztek kitöltése, foglalkozások megtekintése (e-pálya, necc…)-nagyon alkalmazhatónak tartom egy-egy téma előkészítésénél az üzenőfal használatát-lemaradt tanulóknak alsóbb évfolyamon felzárkózásra használható matematikai programok alkalmazása (matematika)-tananyag prezentálása (matematika)-matematikai oktatóprogramok használata (mano sorozat, netmatek, geogebra…)
Azt hiszem nem vagyunk eléggé motiváltak a számítógép használatára tanórán. Jó motiváció, ha a diáktól azt halljuk „Kati néni órája sokkal jobb volt, mert ott számítógéppel/aktív táblával….dolgozhattunk”
Megjegyzések
Megjegyzés küldése