Értékelés

Nyolcadikos tanítványaim segítségét kértem abban, hogy tájékozódjak az internetezési szokásaikról. A kérdőívet 2 csoportom töltötte ki, melynek eredményéről az alábbiakban számolok be. Köszönöm diákjaim együttműködését!

A felmérésben 19 fő nyolcadik osztályos tanuló vett részt (14 éves általános iskolai korosztály), melyből 11 fő lány és 8 fiú.

A fenti diagram alapján látható, hogy a diákok idejüknek nagy részét töltik internetezéssel. Saját elmondásuk szerint, amikor az iskolából hazatérnek, akkor első teendőjük a számítógép bekapcsolása, és irány az internet. Érdemes tehát tovább vizsgálódni, hogy a diákok merre kalandoznak, milyen oldalakat látogatnak leginkább a neten?

Diákjaim közül mindenkinek van az otthonában internet hozzáférés, erre utal, hogy zömében otthon kapcsolódnak a netre. Egy tanuló jelölte be az egyéb helyet, ez nála a barátja jelöli.

Sajnos azt kell tapasztalnom, hogy diákjaim internetezési szokásai majdhogynem kimerülnek a közösségi oldalaknak a látogatásával. Meglepő (és talán megkérdőjelezhető annak igazsága), hogy az ismeretterjesztő és tudományos oldalakat egyikőjük sem látogatja, hiszen a későbbiekben azt válaszolják, hogy felkészülésük során, illetve kiselőadások elkészítésekor az internetet segítségül hívják. Ekkor viszont elengedhetetlen ezen oldalak látogatása.

Azon nem lepődök meg, hogy elsők között a zene és a videók letöltése áll az internetési szokások között (azt hiszem, hogy ez korosztályi sajátosság). Nagyon sokan követik a zenei TOP listákat, többen használnak letöltő oldalakat (zene és vidómegosztókat). Felmerül bennem a kérdés, hogy a szerzői jogokra vonatkozó előírások betartása mennyire általános náluk (a kérdőív további kérdései között erre vonatkozóan is kapok választ).

A közösségi oldalak használata mellett nagyon magas számban fordul elő az MSN használata, míg blogon keresztül senki nem tartja a kapcsolatot a társaival (többen jelezték, hogy rendszeresen olvasnak blogot, és már gondolkodtak is annak létrehozásában, de a megvalósítás eddig elmaradt). A délutáni valós idejű kapcsolatok használata serkenthetne arra bennünket pedagógusokat, hogy diákjainknak segítséget nyújtsunk a felkészülésben (pl. lemaradt tanulók, házi feladat megoldása...) -persze ez azt jelentené, hogy mi is a délutánunknak egy részét a neten töltsük (pl. egy idősávot adnánk meg, amikor kérdéseket lehet feltenni részünkre).

Örömömre szolgál az a megállapítás, hogy a letöltések és a videó nézegetések, zenehallgatás mellett, a feladott gyűjtőmunka elkészítése során 13 tanuló jelölte be, hogy a netet (is) használja. Elég nagy számban fordul elő még diákjaimnál az internetes szavazás, és a netes játékoknak a használata.

Az interneten való tanuláshoz legtöbbször a wikipédiát használják diákjaim, de az internetet használják a közös és egyéni projektek elkészítésekor is. A válaszaik alapján kevés tanuló használja ki a sulinet adta lehetőségeket (tanórán használtuk már, de bevallom, a keresés az SDT-n nem okozott osztatlan örömet), és a tanároktól sem kérnek segítséget. Azt hiszem nekünk kellene egy kicsit ösztönözni erre őket.

A tantárgyi felhasználás magáért beszél. Főként a természettudományos tantárgyakban terjedt el a net használata, de a művészeti tantárgyak is megjelennek. Hiányolom a matematika tantárgyi felhasználását (hiszen sok tananyag megtalálható digitálisan is pl. realika használata), valamint az idegen nyelvek esetében.

Jó látni, hogy a diákok besegítenek a családnak a mindennapi életük során felmerülő problémák megoldásában, ezzel ösztönzik egy kicsit a szülőket, nagyszülőket is arra, hogy a netet minél szélesebb körben használják (vásárlás, eladás, útvonal tervezése...).

A diákok mindegyikánek van saját társasága a neten, és mindenki tagja legalább egy (de legtöbbször kettő) közösségi oldalnak. Előnyben résesítik a MyVip és az iwiw használatát, és blogot valamint az egyéni honlap lehetőségét egyik diákom sem használja (lehet, hogy ez a korosztály még "picike" hozzá?).

Az otthon használt programok közül nagyon népszerű a Microsoft termékek, mellette a képszerkesztők és a játékok használata is.

A diákok által javasolt weboldalak között leginkább a közösségi oldalak és portálok szerepelnek (origo, startlap), melyet maguk is használnak, akár kezdőlapként is. Gyakori náluk a google weboldal ajánlása.

Érdekes volt a NET-generácó fogalomra feltett kérdésre adott válaszuk. Többen jelezték, hogy nincs fogalmuk mit jelent, mégis megpróbáltak valami magyarázatot adni rá. Többen igen közel jártak az igazsághoz.

Diákjaim mindegyike a netes tartalmakat fenntartással fogadja, megnézik azt, hogy melyik oldalon olvasták az információt, és többen írták be azt, hogy az olvasott tartalmakat meg is beszélik (sajnos nem mindig azzal akik megfelelő tájékoztatást tudnának neki nyújtani).

Megerősítettek abban a hitemben is, hogy a mindennapi tanítási gyakorlatban nagy szükség van az IKT-s eszközökre. Azt gondolom, hogy a pedagógusképzést és a gyakorló pedagógusokat is egy kicsit jobban fel kellene készíteni erre, több lehetőséget biztosítani a felkészülésre, továbbképzésre.

Minden diák szereti, ha a tanórán használnak (használnának) számítógépet. Sajnos intézményünkben nem használunk aktív táblát (eszközhiányosak vagyunk), de igyekszünk beszerezni (ígéret az már van rá).

A chat (cset) használata igen népszerű a diákjaim körében, 3 diák jelezte, hogy egyáltalán nem használja. Aki használja az leginkább szórakozásra -kellemes időtöltésre.

Aki bejelölte, hogy hasznos a tanuláshoz, az a hiányzása miatti pótolási lehetőségként említette felhasználását.

Az internetes játékokkal kapcsolatban 74%-uk csak a kedvenceikkel játszik (persze ez állandóan változik), és 20%-uk egyáltalán nem szereti az internetes játékokat.

A közösségi oldalakat diákjaim nagy része a kapcsolattartásra használja, így szereznek új ismerősöket is maguknak. Az egyéb válasz között elsőként az egymás véleményezését mondták.

Meglepő számomra, hogy a kérdőívet kitöltött diákok milyen magabiztosak abban, hogy az interneten fellépő veszélyeket ők maguk ki tudják szűrni (85%-uk alkalmasnak véli magát erre). Egy tanulóm gondolja azt, hogy azért itt a szülőknek is lenne dolga, és sajnos olyan válaszadó is akadt, aki szerint egyáltalán nem veszélyes az internet. Azt gondolom, hogy itt a diákokkal foglalkozó felnőtteknek nagy a felelősségük, hogy valóban felkészültek legyenek abban, hogy ők maguk ki tudják szűrni a nem nekik megfelelő tartalmakat.

A fizetős oldalak használatával kapcsolatban magasan az a vélemény, hogy az internet legyen az a hely, ahol minden legyen ingyenes. Azt tapasztalom, hogy a diákok előszeretettel használják a letöltéseket az internetről, próbálom rávenni őket, hogy az ingyenes dolgok esetében is a forrást minden esetben jelöljék meg.

A "csak" internetes tanulás mellett előre törnek azok a vélemények is, hogy a tankönyv melletti kiegészítő anyagok használatának örülnének igazán. Többen jeleszték, hogy ők "csak papírból" tudnak tanulni, ezért nem szeretnék az internetes tanulást.

Korábbi véleményükkel összhangban a fenti diagramon is látható, hogy a kedvenceik böngészése az a tevékenység amelyeiket előszeretettel művelnek. Számomra fontos az a tény, hogy diákjaim kevésbé, vagy egyáltalán nem használják ki a net egyéb lehetőségeit, így feladatomnak tekintem ezekkel való mélyebb ismerkedést tanórákon is.

Biztató az a vélemény, hogy diákjaim többsége használ multimédiás oktatóanyagot, és véleményük szerint jobban rögzülnek az ismeretek, ha ilyen jellegű segítséget is használnak a tananyag feldolgozása során. Természetesen nem elhanyagolható az a ténysem, hogy akad olyan diák aki továbbra is a tankönyvet és a pedagógus magyarázatát részesíti előnyben.

Szükség van ránk, csak azt kell eldöntenünk, hogy milyen minőségben? Ha nem tudunk lépést tartani a NET-generációs igényekkel, azt hiszem menthetetlenül lemaradunk.