Örömmel vettem észre, hogy már 2 rendszeres olvasóm van!
Ma egy kicsit szemezgettem a fórumok írásai között (ja lehet, hogy nem is tudod miről van szó? -hát az e-learning tanulásról, hiszen az egész naplóm erről szólna) és sok érdekes véleménnyel találkoztam. Próbálom én is képviselni az álláspontomat, a tanár - diák szerepcsere nálam "nagyon bejön", sokszor teremtettem olyan oktatási helyzetet magam körül, amikor a diákoknak kellett alaposan utánuk néznie valaminek és abból beszámolniuk a csoport előtt (pl. Hidak mint technikatörténeti érdekesség). Sok olyan információt lehet így megtudni, amiről korábban fogalmam sem volt, de hát ez benne a szép. Az is előfordult ,ár, hogy az egyik diákom, kiváló "gépzene szerkesztő" az általa használt zenszerkesztő programot mutatta be számunkra. Szerintem ez a kölcsönös tanulás mindannyiónknak hasznos.
Közben olvastam Krajcsi Attila cikkét "Az internettel kapcsolatos problémákról", (http://www.artefaktum.hu/ipis/krajcsi_inthatas.htm), melyben a net megjelenésével összefüggő problémákat boncolgat, és kiderül belőle, hogy nem is az internet generálja ezeket a problémákat. Én azért mindenképpen tartok a mai diákságnak azon "hiszékeny" mivoltától, melynek következtében az interneten olvasott, látott, hallott dolgokat készpénzként könyvel el magában. Itt óriási szerepe és azt hiszem felelőssége is van a felnőtteknek (szülő, tanár, társadalom...). Azt kellene valahogyan nagyon jó módszerrel megtanítanunk, hogy az információt szűrni tudjuk (az éjjeli víziló esete a TV reklámban).
Hu de sokat beszélek (írok), megyek aludni. Holnap is nap lesz :)
Ma egy kicsit szemezgettem a fórumok írásai között (ja lehet, hogy nem is tudod miről van szó? -hát az e-learning tanulásról, hiszen az egész naplóm erről szólna) és sok érdekes véleménnyel találkoztam. Próbálom én is képviselni az álláspontomat, a tanár - diák szerepcsere nálam "nagyon bejön", sokszor teremtettem olyan oktatási helyzetet magam körül, amikor a diákoknak kellett alaposan utánuk néznie valaminek és abból beszámolniuk a csoport előtt (pl. Hidak mint technikatörténeti érdekesség). Sok olyan információt lehet így megtudni, amiről korábban fogalmam sem volt, de hát ez benne a szép. Az is előfordult ,ár, hogy az egyik diákom, kiváló "gépzene szerkesztő" az általa használt zenszerkesztő programot mutatta be számunkra. Szerintem ez a kölcsönös tanulás mindannyiónknak hasznos.
Közben olvastam Krajcsi Attila cikkét "Az internettel kapcsolatos problémákról", (http://www.artefaktum.hu/ipis/krajcsi_inthatas.htm), melyben a net megjelenésével összefüggő problémákat boncolgat, és kiderül belőle, hogy nem is az internet generálja ezeket a problémákat. Én azért mindenképpen tartok a mai diákságnak azon "hiszékeny" mivoltától, melynek következtében az interneten olvasott, látott, hallott dolgokat készpénzként könyvel el magában. Itt óriási szerepe és azt hiszem felelőssége is van a felnőtteknek (szülő, tanár, társadalom...). Azt kellene valahogyan nagyon jó módszerrel megtanítanunk, hogy az információt szűrni tudjuk (az éjjeli víziló esete a TV reklámban).
Hu de sokat beszélek (írok), megyek aludni. Holnap is nap lesz :)
Azt írtad, a diákoknak meg kell tanulniuk kritikával kezelni a net adta információkat. Nekem van olyan tanítványom, aki saját bevallása szerint gyakran tanul a wikipédiáról, de időnként közli; "hát az mekkora hülyeség volt! az órán nem ezt mondták". Azt hiszem, van remény az infók helyen kezelésére, csak dolgoznunk kell rajta! Együtt a diákokkal,mert csak így megy.
VálaszTörlés