Ugrás a fő tartalomra

Mit csináltam eddig?

Hát véleményem szerint már nagyon sok mindent, de mégis úgy érzem, hogy alig haladok valahová. Olyan sok információt kapok mindig amikor belépek a tenegen-be, hogy csak kapkodom a fejem. Rájövök, hogy még ezt a cikket sem olvastam el, pedig már beszélgetés is van róla. Azért nem csüggedek, de örülök, hogy őszi szünet van, így legalább egy kicsit pótolhatok.
Szóval eddigi cselekedeteim:
2009 október 22-én kaptam levelet Gelencsér Anikótól, melyben tájékoztatott hogyan tudok regisztrálni a http://www.tenegen.eu/tmoodle oldalon. Nem késlekedtem sokat, másnapra megtörtént a regisztráció és elkezdtem ismerkedni a Moodle keretrendszerrel (számomra új felület). Próbálkoztam hirtelen a bemutatkozással az Agórán, mely kis segítséggel megtörtént.

Október 23-án Marika fórum felvetéséhez hozzászólva, próbáltam gondolataimat kifejteni, hogy az e-learning módszerek bevezetéséhez kapcsolódó erőforrás ellátottságban mi a tapasztalatom. Én azt gondolom, hogy bármely módszer bevezetése, alkalmazása és elterjedése a pedagógus személyes hozzáállásán múlik. Ismert olyan iskola számomra, ahol évek óta porosodnak az interaktív táblák a szertárban, nem nyút hozzá a takarító nénin kívül senki. Itt azért a továbbképzéseknek is fontos szerepe lenne, mielőtt bevezetésre kerül valami, előtte célszerű megismerteteni a használókkal (jelen esetben a pedagógusokkal).

Jó dolognak tartom, hogy megismerhetem mások véleményét is a témában, ez sok esetben még tantestületen belül is sokszor hiányzik.

Több fórum felvetéshez hozzászóltam (szerepcsere, kreativitás és az iskola, NET generáció), és próbálom követni a Ti hozzászólásaitokat is, bevallom néha elvesztem szemem elől az utat. Szeretném nyomon követni a számomra érdekesnek vélt felvetéseket, ezért beiratkoztam néhány tanulási naplóba rendszeres olvasónak, így talán nem maradok le a folyamatról.


Eddig nem is figyeltem a formázásokra, pedig így sorkizártan szebb a megjelenés!


Visszatérve a munkálkodásaimra, olvasgattam a könyvet (tananyagot), és végeztem a gyakorlatokat is. Néha kicsit melléfogtam (üzenetet küldtem a Farkas Robinak pedig Marikának szerettem volna, majd Rétsághy Zsoltnak újra elküldte az üdvözlést), keresgéltem a fogalomtárban (amit nagyon hasznosnak találok, és vallom, hogy a tanulás folyamatában sok esetben ott akad el a dolog, hogy nem vagyunk tiszában egy-egy szó jelentésével, tartalmával). Itt az e-learning keretrendszer kifejezésnek néztem utána (majd a többi fogalommal ismerkedtem, sőt saját fogalmat is illesztettem be, melyhez még képet is sikerült társítanom).

Természetesen a játékokról sem mondtam le (pedig nem is vagyok egy nagy játékos), a keresztrejtvény mellett kipróbáltam az akasztófát, a sudokut (itt egy kicsit bosszankodtam, mert csak a fogalmak megadása után számolta a pontjaimat, pedig hamarabb kitöltöttem), a rejtett szavakat és képeket. Hasznosnak véltem a fogalmak tanulásához, ezért némelyikkel többször is próbálkoztam.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elektronikus könyvtár...

Az elektronikus könyvtárba látogattam, megkerestem Kulcsár Zsolt tanulmányát (sőt már olvasgatom is, nem mondom, hogy könnyen emésztem, de átrágom magam rajta). Nem is erről, hanem a könyvtárról, mint a tanulást segítő "eszközről" ejtenék néhány gondolatot. Nem tudom, mennyire népszerű a fiatalok körében ez az oldal (az én diákjaim egyike sem jelölte meg, hogy ajánlaná valakinek), de én mindenképpen megtenném, hogy búvárkodjanak benne. Amikor az iskolában készültünk a népmese napjára, innen ajánlottunk a gyerekenek könyvet, és a kitűzött feladatokat csak akkor tudták megoldani, ha ellátogattak erre az oldalra. Biztosan tudom, hogy akkor meglátogatták, de azóta... Azt gondolom, hogy még mindig jobban szeretünk papír alapú dokumenteket olvasni (magamból kiindulva), a gyerekek esetében is látom, hogy inkább kinyomtatják a szükséges részeket, ha olvasniuk kell (persze egyre kevesebbet, legalábbis kötelezőt). Én nem is szeretem ezt a "kötelező" megjelölést -bocsánat a ma...

Üzenőfal létrehozása

Próbálkozom ezekkel a web 2-es eszközökkel, és ahogy belemélyedek egyre jobban megtetszenek. Azt a baj, hogy amikor a negyedik - ötödik eszközt használom, az elsőket már el is felejtettem. Jól van ez így? Saját tanítási gyakorlatomban csak fokozatosan (pl. egy darabig kizárólag csak egyet - kettőt használnék) vezetném be. A gondolattérkép és az üzenőfal tünik számomra a legalkalmasabbnak a mindennapi használatra. Aztán majd lassan tovább. Nem akarok elveszni a sűrű rengetegbe. Üzenőfalam jelen állapotában így néz ki: http://www.protopage.com/vasarhelyi Ezt látjátok, ha klikkeltek

Feladatleadás

Megint kések a határidős feladatom leadásával, pedig nagyon igyekszem (mentségemre legyen mondva, hogy "csak 2 nap a csúszásom"). A tanfolyami aktivitásomat kellne bemutatnom, az eltelt 4-5 hét alatt (már ennyi ideje dolgozunk közösen, hogy repül az idő!). Szóval szerintem dolgoztam keményen (persze lehetett volna még szorosabban is beosztani az időt) - nagyon nehéz a saját időbeosztásom alapján gazdálkodni az idővel és a tananyaggal. A tevékenykedéseimet összefoglaltam egy dokumentumban, melyet most itt teszek közzé. http://docs.google.com/Doc?id=ddqn34dm_4sq5xxkgs