Folytatás...

Tovább folytatva a tanulást, újabb gyakorlatot végeztem, mégpedig a keretrendszeben kerestem olyan információs blokkot, amelyről egy kicsit bővebben is írok most nektek.
A nyitó oldalon a Helyszínek címet viselő térkép jó kis áttekintést nyújt a tanfolyami résztvevők földrajzi elhelyezkedéséről (és kiderül számomra, hogy zömmel a dunántúli régióból vannak kollégák - ők innovatívabbak lennének, vagy ne vonjak le messzemenő következtetést ebből?). Ugyanitt találtam a Segítség blokkot is, melyet gyakran olvasgatok, hiszen itt aktív linkekkel lépésenként végigvezetve kaphatok segítséget az elvégzendő feladatokról. Mindenkinek ajánlom!
Belépve a kurzusba (TC01), az információs blokkok változnak, itt az Elkövetkezendő események panelre érdemes figyelni, az eyges dátumokhoz vannak hozzárendelve a tevékenységek (hogy nehogy elfeledjem a feladataimat). Benéztem még a Diákok és tanárok a neten "rovatba" is, itt hasznos fogalmakat sikerült tisztáznom magamban, megosztom hátha hasznosnak biszonyul másnak is: http://oktatas.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=64141&bejcim=elearning_123n0&todo=/.

Megnéztem Ken Robinson honlapját, és előadását. Vicces egy úriember, és jó előadó. Persze a mondanivalója az ami igazán megfogja a közönséget, így engem is. Több olyan dologban megerősített amit eddig is többé-kevésbé képviseltem. Amikor én voltam iskolás (általános)akkor volt olyan osztálytársam, akinek nehezen ment a matek (nem tudtuk, hogy diszkalkuliás-e), de kiválóan focizott. Volt olyan aki gyönyörűen énekelt, de nem tudott orszul megtanulni (akkor még az volt a trendi), és folytathatnám a sort. Mi változott? Most is vannak olyan gyerekek, akik valamely területen problémásak (mostmár tudjuk, hogy mi a bajuk -SNI), ugyanakkor más területen kiemelkedőek. És mit teszünk? Próbáljuk a hiányosságait javítgatni (különóra, felzárkóztató, korrepetálás, fejlesztő óra...), és a gyereknek már se energiája, se ideje nem marad arra, hogy ahhoz amihez igazán ért azt fejlessze magában tovább. Én hiszem, hogy sok olyan tehetség elkallódik jelenlegi iskolarendszerünkben, akinek "nem sikerül művésznek maradnia"! Itt érzem az oktatási rendszer, a pedagógusok felelősségét.

Véleményem szerint az e-tanulás, a számítógép (hálózat, internet) sokat segíthet azokon a gyerekeken, akik képességeik alapján többet szeretnének kapni egy-egy tudományterületből (művészetek, nyelv, matematika...), itt az esetleges "stréber" megjegyzéseket sem kell fogadnia, lehetőségeit kibontakoztathatja. Ugyanakkor a lemaradó, hiányosságokkal küzdő tanulóknak is sokat segítene, hiszen saját tempójában, sok-sok gyakorlással, kis lépésekkel, megszégyenülés nélkül lenne lehetősége a hiányosságainak pótlására. Természetesen nagyon fontos a tanulónak a motiváltsága, de mivel a számítógép, az internet a diák "természetes közege" talán nem reménytelen a "legellenálóbb" diákot is az e-learning felé terelgetni.